Filemon 1
  • 1 Pál, Krisztus Jézusnak foglya, és Timótheus, az atyafi, Filemonnak, a mi szeretett munkatársunknak,
  • 2 És Appiának, a szeretettnek, és Arkhippusnak, a mi bajtársunknak, és a te házadnál való gyülekezetnek:
  • 3 Kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.
  • 4 Hálát adok az én Istenemnek mindenkor, emlegetvén téged az én imádságaimban,
  • 5 Mert hallom a te szeretetedet és ama te hitedet, mely van benned az Úr Jézushoz, és minden szentek irányában,
  • 6 Hogy a te hitedben való közösség hathatós legyen, a Krisztus ügyében, minden bennetek levõ jónak megismerése által.
  • 7 Mert sok örömünk és vígasztalásunk van a te szeretetedben, hogy a szenteknek szíveik megvídámodtak te általad, atyámfia.
  • 8 Annakokáért jóllehet nagy bátorságom van a Krisztusban, megparancsolni néked azt, a mi illendõ,
  • 9 A szeretetért inkább kérlek, ilyen lévén, mint Pál, a megvénhedett, most pedig foglya is a Jézus Krisztusnak;
  • 10 Kérlek téged az én fiamért, a kit fogságomban szûltem, Onésimusért,
  • 11 A ki egykor tenéked haszontalan volt, most pedig mind néked, mind nékem nagyon hasznos,
  • 12 Kit visszaküldöttem; te pedig õt, azaz az én szívemet, fogadd magadhoz!
  • 13 Õt én magamnál akartam tartani, hogy te helyetted szolgáljon nékem az evangyéliomért [szenvedett] fogságomban;
  • 14 De a te megkérdezésed nélkül semmit sem akartam cselekedni, hogy jótéteményed ne kényszerítésbõl, hanem szabad akaratból való legyen.
  • 15 Mert talán azért vált meg [tõled] ideig-óráig, hogy õt, mint örökkévalót kapd vissza;
  • 16 Nem úgy immár mint szolgát, hanem szolgánál nagyobbat, [mint] szeretett atyafit, kiváltképen nékem, mennyivel inkább pedig néked, mind testben, mind az Úrban.
  • 17 Azért, ha engem részestársadnak tartasz, úgy fogadd õt magadhoz, mint engemet.
  • 18 Ha pedig valamit vétett ellened, avagy adós, ezt nekem róvd fel.
  • 19 Én Pál írtam az én kezemmel, én megfizetem: hogy [azt] ne mondjam néked, hogy te magaddal is adós vagy ezen felül nékem.
  • 20 Bizonyára, atyámfia, jótéteményt várnék tõled az Úrban: vídámítsd meg az én szívemet az Úrban!
  • 21 Bízván a te engedelmességedben, [így] írtam néked, tudván, hogy annál, a mit mondok, többet is fogsz cselekedni.
  • 22 Egyúttal pedig készíts nékem szállást; mert reménylem, hogy a ti imádságaitokért néktek ajándékoztatom.
  • 23 Köszönt téged Epafrás, az én fogolytársam a Krisztus Jézusban,
  • 24 [Tovább]á Márk, Aristárkhus, Démás [és] Lukács, az én munkatársaim.
  • 25 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme [legyen] a ti lelketekkel!