Példabeszédek 20
  • 1 A bor csúfoló, a részegítõ ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
  • 2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
  • 3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstõl; valaki pedig bolond, patvarkodik.
  • 4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
  • 5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
  • 6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hû embert, azt ki találhat?
  • 7 A ki az õ tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az õ fiai õ utána!
  • 8 A király, ha az õ ítélõszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
  • 9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl?
  • 10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettõ.
  • 11 Az õ cselekedetibõl ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az õ cselekedete.
  • 12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettõt.
  • 13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel.
  • 14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevõ; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
  • 15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
  • 16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
  • 17 Gyönyörûséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az õ szája kavicsokkal.
  • 18 A gondolatok tanácskozással erõsek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
  • 19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.
  • 20 A ki az õ atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
  • 21 A mely örökséget elõször siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
  • 22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
  • 23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
  • 24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az õ útában?
  • 25 Tõr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
  • 26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
  • 27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
  • 28 A kegyelmesség és az igazság megõrzik a királyt, megerõsíti irgalmasság által az õ székét.
  • 29 Az ifjaknak ékessége az õ erejök; és a véneknek dísze az õsz haj.
  • 30 A kékek [és] a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belsõ részekig ható csapások.