Példabeszédek 16
  • 1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
  • 2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
  • 3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
  • 4 Mindent teremtett az Úr az õ maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
  • 5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
  • 6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
  • 7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
  • 8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
  • 9 Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak járását.
  • 10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az õ szája.
  • 11 Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ.
  • 12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erõsíttetik meg a királyiszék.
  • 13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.]
  • 14 A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
  • 15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege.
  • 16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
  • 17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megõrzi az õ útát.
  • 18 A megromlás elõtt kevélység [jár], és az eset elõtt felfuvalkodottság.
  • 19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
  • 20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
  • 21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
  • 22 Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
  • 23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az õ száját, és az õ ajkain öregbíti a tudományt.
  • 24 Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
  • 25 Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a halálnak úta.
  • 26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az õ szája kényszeríti õt.
  • 27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;
  • 28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
  • 29 Az erõszakos ember elhiteti az õ felebarátját, és nem jó úton viszi õt.
  • 30 A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot.
  • 31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
  • 32 Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
  • 33 Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.