Jób 24
Magyar Szent Biblia · 25 verses
- 1 Miért is nem titkolja el a Mindenható az õ [büntetésének] idejét, és miért is nem látják meg az õt ismerõk az õ [ítéletének] napjait?!
- 2 A határokat odább tolják, a nyájat elrabolják és legeltetik.
- 3 Az árvák szamarát elhajtják, [és] az özvegynek ökrét zálogba viszik.
- 4 Lelökik az útról a szegényeket, [és] a föld nyomorultjai együtt lappanganak.
- 5 Ímé, mint a vad szamarak a sivatagban, úgy mennek ki munkájukra élelmet keresni; a puszta ad nékik kenyeret fiaik számára.
- 6 A mezõn a más vetését aratják, és a gonosznak szõlõjét szedik.
- 7 Mezítelenül hálnak, testi ruha nélkül, még a hidegben sincs takarójuk.
- 8 A hegyi zápor csurog le rólok, s hajlékuk nem lévén, a sziklát ölelik.
- 9 Elszakítják az emlõtõl az árvát, és a szegényen levõt zálogba viszik.
- 10 Mezítelenül járnak, ruha nélkül, és éhesen vonszolják a kévét.
- 11 Az õ kerítéseik közt ütik az olajat, és tapossák a kádakat, de szomjuhoznak.
- 12 A városból haldoklók rimánkodnak, a megsebzettek lelke kiált, de Isten nem törõdik e méltatlansággal.
- 13 Ezek pártot ütöttek a világosság ellen, utait nem is ismerik, nem ülnek annak ösvényein.
- 14 Napkeltekor fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szûkölködõt, éjjel pedig olyan, mint a tolvaj.
- 15 A paráznának szeme pedig az alkonyatot lesi, mondván: Ne nézzen szem reám, és arczára álarczot teszen.
- 16 Setétben tör be a házakba; nappal elzárkóznak, nem szeretik a világosságot.
- 17 Sõt inkább a reggel nékik olyan, mint a halálnak árnyéka, mert megbarátkoztak a halál árnyékának félelmeivel.
- 18 Könnyen siklik tova a víz színén, birtoka átkozott a földön, nem tér a szõlõkbe vivõ útra.
- 19 Szárazság és hõség nyeli el a hó vizét, a pokol azokat, a kik vétkeznek.
- 20 Elfelejti õt az anyaméh, féregnek lesz édességévé, nem emlékeznek róla többé, és összetörik, mint a reves fa,
- 21 A ki megrontotta a meddõt, a ki nem szül, és az özvegygyel jót nem tett.
- 22 De megtámogatja erejével a hatalmasokat; felkel az, pedig nem bízott már az élethez.
- 23 Biztonságot ad néki, hogy támaszkodjék, de szemei vigyáznak azoknak útjaira.
- 24 Magasra emelkednek, egy kevés idõ és már nincsenek! Alásülylyednek, mint akárki és elenyésznek; és levágattatnak, mint a búzakalász.
- 25 Avagy nem így van-é? Ki hazudtolhatna meg engem, és tehetné semmivé beszédemet?