Jób 3
Magyar Szent Biblia · 26 verses
- 1 Ezután megnyitá Jób az õ száját, és megátkozá az õ napját.
- 2 És szóla Jób, és monda:
- 3 Veszszen el az a nap, a melyen születtem, és az az éjszaka, a melyen azt mondták: fiú fogantatott.
- 4 Az a nap legyen sötétség, ne törõdjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon.
- 5 Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; [a] felhõ lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé.
- 6 Az az éjszaka! Sûrû sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendõnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz.
- 7 Az az éjszaka! Legyen az magtalan, ne legyen örvendezés azon.
- 8 Átkozzák meg azt, a kik a nappalt átkozzák, a kik bátrak felingerelni a leviathánt.
- 9 Sötétüljenek el az õ estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját!
- 10 Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elõl a nyomorúságot.
- 11 Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem?
- 12 Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlõkre, hogy szopjam?!
- 13 Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék -
- 14 Királyokkal és az ország tanácsosaival, a kik magoknak kõhalmokat építenek.
- 15 Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ezüsttel töltik meg házaikat.
- 16 Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek?
- 17 Ott a gonoszok megszünnek a fenyegetéstõl, és ott megnyugosznak, a kiknek erejök ellankadt.
- 18 A foglyok ott mind megnyugosznak, nem hallják a szorongatónak szavát.
- 19 Kicsiny és nagy ott [egyenlõ,] és a szolga az õ urától szabad.
- 20 Mért is ad [Isten] a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szivûeknek?
- 21 A kik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset.
- 22 A kik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, mikor megtalálják a koporsót.
- 23 A férfiúnak, a ki útvesztõbe jutott, és a kit az Isten bekerített köröskörül.
- 24 Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim ömölnek, mint habok.
- 25 Mert a mitõl remegve remegtem, az jöve reám, és a mitõl rettegtem, az esék rajtam.
- 26 Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám.