Jób 19
  • 1 Felele pedig Jób, és monda:
  • 2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
  • 3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erõsködtök ellenem?
  • 4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
  • 5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddõdni az én gyalázatom felett?
  • 6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az õ hálójával õ vett engem körül.
  • 7 Ímé, kiáltozom az erõszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
  • 8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
  • 9 Tisztességembõl kivetkõztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
  • 10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
  • 11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
  • 12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
  • 13 Atyámfiait távol ûzé mellõlem, barátaim egészen elidegenedtek tõlem.
  • 14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerõseim pedig elfelejtkeznek rólam.
  • 15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem elõttök.
  • 16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
  • 17 Lehelletem idegenné lett házastársam elõtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai elõtt.
  • 18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
  • 19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
  • 20 Bõrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
  • 21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
  • 22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
  • 23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
  • 24 Vasvesszõvel és ónnal örökre kõsziklába metszetnének!
  • 25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
  • 26 És miután ezt a bõrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
  • 27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
  • 28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk õt üldözni! [látva,] hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
  • 29 Féljetek a fegyvertõl, mert a fegyver a bûnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!