Jób 36
Magyar Szent Biblia · 33 verses
- 1 És folytatá Elihu, és monda:
- 2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
- 3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtõmnek igazat adok.
- 4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású [ember áll] melletted.
- 5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az õ lelkének ereje.
- 6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
- 7 Nem veszi le az igazról szemeit, sõt a királyok mellé, a trónba ülteti õket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
- 8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
- 9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak [rajtok].
- 10 Megnyitja füleiket a feddõzésnek és megparancsolja, hogy a vétekbõl megtérjenek:
- 11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az õ esztendeiket gyönyörûségekben.
- 12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
- 13 De az álnok szívûek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi õket.
- 14 Azért ifjúságukban hal meg az õ lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
- 15 A nyomorultat megszabadítja az õ nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
- 16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezõre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
- 17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
- 18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
- 19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erõfeszítésre!
- 20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökbõl.
- 21 Vigyázz! ne pártolj a bûnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
- 22 Ímé, mily fenséges az Isten az õ erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint õ?
- 23 Kicsoda szabta meg az õ útjait, vagy ki mondhatja [azt]: Igazságtalanságot cselekedtél?
- 24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az õ cselekedetét, a melyrõl énekelnek az emberek!
- 25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
- 26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük õt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
- 27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködébõl mint esõ cseperegnek alá,
- 28 A melyet a fellegek [özönnel] öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
- 29 De sõt értheti-é valaki a felhõ szétoszlását, az õ sátorának zúgását?
- 30 Ímé, szétterjeszti magára az õ világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
- 31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bõségesen.
- 32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
- 33 Az õ dörgése ad hírt felõle, mint a barom a közeledõ viharról. [ (Job 36:34) Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyébõl. ]