Jób 13
Magyar Szent Biblia · 28 verses
- 1 Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
- 2 A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
- 3 Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten elõtt kivánom védeni ügyemet.
- 4 Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
- 5 Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
- 6 Halljátok meg, kérlek, az én feddõzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
- 7 Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és õ érette szóltok-é csalárdságot?
- 8 Az õ személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
- 9 Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é õt, a mint megcsalható az ember?
- 10 Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
- 11 Az õ fensége nem rettent-é meg titeket, a tõle való félelem nem száll-é rátok?
- 12 A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
- 13 Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
- 14 Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
- 15 Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni elõtte!
- 16 Sõt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
- 17 Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
- 18 Ímé, elõterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
- 19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
- 20 Csak kettõt ne cselekedj velem, szined elõl akkor nem rejtõzöm el.
- 21 Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
- 22 Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
- 23 Mennyi bûnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
- 24 Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
- 25 A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
- 26 Hogy ily [sok] keserûséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
- 27 Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
- 28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.