Jób 10
Magyar Szent Biblia · 22 verses
- 1 Lelkembõl útálom az életemet, megeresztem felõle panaszomat; szólok az én lelkem keserûségében.
- 2 Azt mondom az Istennek: Ne kárhoztass engem; add tudtomra, miért perlesz velem?!
- 3 Jó-é az néked, hogy nyomorgatsz, hogy megútálod kezednek munkáját, és a gonoszok tanácsát támogatod?
- 4 Testi szemeid vannak-é néked, és úgy látsz-é te, a mint halandó lát?
- 5 Mint a halandónak napjai, olyanok-é a te napjaid, avagy a te éveid, mint az embernek napjai?
- 6 Hogy az én álnokságomról tudakozol, és az én vétkem után kutatsz.
- 7 Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz, még sincs, a ki kezedbõl kiszabadítson!
- 8 Kezeid formáltak engem és készítének engem egészen köröskörül, és mégis megrontasz engem?!
- 9 Emlékezzél, kérlek, hogy mint valami agyagedényt, úgy készítettél engem, és ismét porrá tennél engem?
- 10 Nem úgy öntél-é engem, mint a tejet és mint a sajtot, megoltottál engem?
- 11 Bõrrel és hússal ruháztál fel engem, csontokkal és inakkal befedeztél engem.
- 12 Életet és kegyelmet szerzettél számomra, és a te gondviselésed õrizte az én lelkemet.
- 13 De ezeket elrejtetted a te szívedben, és tudom, hogy ezt tökélted el magadban:
- 14 Ha vétkezem, mindjárt észreveszed rajtam, és bûnöm alól nem mentesz föl engem.
- 15 Ha istentelen vagyok, jaj nékem; ha igaz vagyok, sem emelem föl fejemet, eltelve gyalázattal, de tekints nyomorúságomra!
- 16 Ha pedig felemelkednék az, mint oroszlán kergetnél engem, és ismét csudafájdalmakat bocsátanál reám.
- 17 Megújítanád a te bizonyságidat ellenem, megöregbítenéd a te boszúállásodat rajtam; váltakozó és állandó sereg volna ellenem.
- 18 Miért is hoztál ki engem anyámnak méhébõl? Vajha meghaltam volna, és szem nem látott volna engem!
- 19 Lettem volna, mintha nem is voltam volna; anyámnak méhébõl sírba vittek volna!
- 20 Hiszen kevés napom van még; szünjék meg! Forduljon el tõlem, hadd viduljak fel egy kevéssé,
- 21 Mielõtt oda megyek, honnét nem térhetek vissza: a sötétségnek és a halál árnyékának földébe;
- 22 Az éjféli homálynak földébe, a mely olyan, mint a halál árnyékának sürû setétsége; hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sürû setétség.