Zsoltárok 106
Magyar Szent Biblia · 48 verses
- 1 Dicsérjétek az Urat. mert örökkévaló az õ kegyelme.
- 2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsõségét?
- 3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, [és] igazán cselekszik minden idõben.
- 4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jõjj el hozzám szabadításoddal,
- 5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, [és] örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
- 6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bûnösök, gonoszok valánk.
- 7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
- 8 De õ megsegíté õket az õ nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
- 9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé õket a mélységeken, mint egy síkon.
- 10 És kisegíté õket a gyûlölõ kezébõl; kimentette õket ellenség kezébõl.
- 11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belõlük.
- 12 És hittek az õ beszédeinek, [és] énekelték az õ dicséretét.
- 13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az õ tanácsát!
- 14 Epekedés epeszté õket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
- 15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
- 16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
- 17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
- 18 És tûz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
- 19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány elõtt.
- 20 Felcserélték az õ dicsõségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
- 21 Elfeledkezének Istenrõl, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat mûvelt Égyiptomban,
- 22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
- 23 Gondolta, hogy kipusztítja õket; de Mózes, az õ választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse [õket.]
- 24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az õ igéretének.
- 25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
- 26 De õ felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa õket a pusztában;
- 27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja õket a tartományokban.
- 28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
- 29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
- 30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lõn.
- 31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
- 32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
- 33 Mert megkeseríték az õ szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
- 34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította õket az Úr.
- 35 Sõt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
- 36 És tisztelték azoknak bálványait, és tõrré levének azok reájok.
- 37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
- 38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertõzteték a föld öldökléssel.
- 39 És tisztátalanokká lõnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
- 40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az õ örökségét.
- 41 És odaadá õket pogányok kezébe, és gyûlölõik uralkodtak rajtok.
- 42 És sanyargatták õket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
- 43 Számtalanszor megmentette õket, de õk felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bûneikbe.
- 44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
- 45 És megemlékezett velök kötött szövetségérõl, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelõdék.
- 46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik õket fogva elvivék.
- 47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyûjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsõítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
- 48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.