Zsoltárok 55
  • 1 Az éneklõmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása.
  • 2 Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elõl;
  • 3 Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
  • 4 Az ellenségnek szaváért [és] a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és [nagy] dühösséggel ellenkeznek velem.
  • 5 Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
  • 6 Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
  • 7 Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
  • 8 Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.
  • 9 Sietnék kiszabadulni e sebes szélbõl, e forgószélbõl.
  • 10 Rontsd meg Uram, [és] oszlasd meg az õ nyelvöket; mert erõszakot és háborgást látok a városban.
  • 11 Nappal és éjjel körüljárják azt annak kõfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
  • 12 Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak terérõl a zsarnokság és csalárdság.
  • 13 Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz [azt] elszenvedném; nem gyûlölõm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elõl:
  • 14 Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerõsöm,
  • 15 A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
  • 16 A halál vegye õket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben.
  • 17 Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
  • 18 Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és õ meghallja az én szómat.
  • 19 Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
  • 20 Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy õ eleitõl fogva trónol, Szela), a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
  • 21 Kezeit felemelte a vele békességben lévõkre; megszegte az õ szövetségét.
  • 22 A vajnál simább az õ szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
  • 23 Vessed az Úrra a te terhedet, õ gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz. [ (Psalms 55:24) Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod õket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom. ]