Zsoltárok 66
Magyar Szent Biblia · 20 verses
- 1 Az éneklõmesternek; zsoltár, ének.
- 2 Énekeljétek az õ nevének dicsõségét; dicsõítsétek az õ dicséretét!
- 3 Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te mûveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
- 4 Az egész föld leborul elõtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.
- 5 Jõjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az õ cselekedetei az emberek fiain.
- 6 A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk õ benne.
- 7 A ki uralkodik az õ hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.
- 8 Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az õ dicséretének szavát.
- 9 A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
- 10 Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
- 11 Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
- 12 Embert ültettél fejünkre, tûzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bõségre.
- 13 Elmegyek házadba égõáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
- 14 A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
- 15 Hízlalt juhokat áldozom néked égõáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.
- 16 Jõjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélõnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
- 17 Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
- 18 Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
- 19 Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
- 20 Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét [nem vonta meg] tõlem.