Zsoltárok 89
Magyar Szent Biblia · 52 verses
- 1 Az Ezrahita Ethán tanítása.
- 2 Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségrõl nemzetségre hirdetem a te hûséges voltodat az én számmal!
- 3 Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerõsíted a te hûséges voltodat az egekben, [mondván:]
- 4 Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
- 5 Mindörökké megerõsítem a te magodat, és nemzetségrõl nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.
- 6 És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hûséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
- 7 Mert a felhõkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, [s ki] olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
- 8 Igen rettenetes Isten [õ] a szentek gyûlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.
- 9 Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erõs, mint te vagy Uram? És a te hûséges voltod körülvesz téged.
- 10 Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az õ habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
- 11 Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erõs karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
- 12 Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.
- 13 Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
- 14 A te karod hatalommal teljes, a te kezed erõs, a te jobbod méltóságos.
- 15 Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hûség jár a te orczád elõtt.
- 16 Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
- 17 A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
- 18 Mert az õ erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
- 19 Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.
- 20 Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népbõl választottat;
- 21 Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel õt,
- 22 A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sõt az én karom erõsíti meg õt.
- 23 Nem nyomhatja õt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg õt;
- 24 Mert õ elõtte rontom meg az õ szorongatóit, és verem meg az õ gyûlölõit.
- 25 És vele lesz az én hûségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az õ szarva.
- 26 És rávetem az õ kezét a tengerre, és az õ jobbját a folyóvizekre.
- 27 Õ így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kõsziklája!
- 28 Én meg elsõszülöttemmé teszem õt [és] felebbvalóvá a föld királyainál.
- 29 Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos [marad] õ vele.
- 30 És az õ magvát örökkévalóvá teszem, és az õ királyi székét, mint az egeknek napjait.
- 31 Ha az õ fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;
- 32 Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:
- 33 Akkor vesszõvel látogatom meg az õ bûnöket, és vereségekkel az õ álnokságukat;
- 34 De az én kegyelmemet nem vonom meg tõle, és az én hûséges voltomban nem hazudom.
- 35 Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
- 36 Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
- 37 Az õ magva örökké megmarad, és az õ királyi széke olyan elõttem, mint a nap.
- 38 Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhõben lévõ bizonyság. Szela.
- 39 De te [mégis] elvetetted és megútáltad [õt,] és megharagudtál a te felkentedre.
- 40 Felbontottad a te szolgáddal [kötött] szövetséget, földre tiportad az õ koronáját.
- 41 Lerontottad az õ kõfalait mind; romokká tetted erõsségeit.
- 42 Zsákmányolták õt mind az úton járók; gyalázattá lõn az õ szomszédai elõtt.
- 43 Felmagasztaltad az õ szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
- 44 Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted õt a harczban.
- 45 Eltörlötted az õ fényességét, és az õ királyi székét a földre vetetted.
- 46 Az õ ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.
- 47 Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, [és] ég a te haragod, mint a tûz?
- 48 Emlékezzél meg rólam: mily [rövid] az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
- 49 Kicsoda oly erõs, hogy éljen és ne lásson halált [s] megszabadítsa magát a Seolnak kezébõl? Szela.
- 50 Hol van a te elõbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hûséges voltodra!
- 51 Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek [gyalázatját] hordozom keblemben,
- 52 A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit. [ (Psalms 89:53) Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen. ]