Zsoltárok 132
Magyar Szent Biblia · 18 verses
- 1 Grádicsok éneke.
- 2 A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tõn a Jákób Istenének:
- 3 Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
- 4 Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
- 5 Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
- 6 Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
- 7 Hadd menjünk be az õ hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
- 8 Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
- 9 Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
- 10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétõl!
- 11 Hûséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
- 12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom õket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
- 13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
- 14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
- 15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
- 16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
- 17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
- 18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.