Zsoltárok 105
  • 1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit!
  • 2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét.
  • 3 Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
  • 4 Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen.
  • 5 Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl.
  • 6 Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai!
  • 7 Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az õ ítélete.
  • 8 Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
  • 9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.
  • 10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
  • 11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
  • 12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban,
  • 13 És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
  • 14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:]
  • 15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
  • 16 Mikor éhséget idéze elõ a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré,
  • 17 Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
  • 18 A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala,
  • 19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt.
  • 20 Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt;
  • 21 Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán;
  • 22 Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
  • 23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
  • 24 És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.
  • 25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, [és ] álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.
  • 26 Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
  • 27 Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.
  • 28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.
  • 29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat.
  • 30 Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]
  • 31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon.
  • 32 Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, [és] lángoló tüzet a földjökre.
  • 33 És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit.
  • 34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
  • 35 És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
  • 36 És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
  • 37 És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
  • 38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket.
  • 39 Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.
  • 40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.
  • 41 Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
  • 42 Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.
  • 43 Kihozá azért az õ népét örömmel, [és] az õ választottait vígassággal.
  • 44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
  • 45 Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!